Túl melegben és túl hidegben sem kellemes dolgozni. Extrém hőmérsékleti viszonyok között romlik a teljesítmény, dekoncentráltak leszünk és megnő a balesetveszély kockázata is. De mi az a hőmérséklet, amit a jogszabályok szerint biztosítani kell a munkavégzéshez? Mi az előírás szellemi munka, illetve könnyű, közepesen nehéz és nehéz fizikai munka esetén? Miben különbözik a nyári és a téli munkavégzés? És mikor kell védőitalról is gondoskodnia a munkaadónak? Ezekről olvashat cikkünkben.
A legtöbb munkaadó számára a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet az irányadó, amely a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről rendelkezik. Ez a rendelet alkalmazandó az irodai és a zárt térben történő üzemi munkavégzésre, míg a járművezetőkre, a szabadtéri építési területen, a mezőgazdasági területen, a hajókon és a bányákban dolgozókra külön jogszabály vonatkozik.
Az irodák, üzemek és egyéb zárt helyiségek hőmérséklete a munkahelyen
A munkaterületek hőmérsékleténél figyelembe kell venni a munka jellegét és a munkavállalók fizikai megterhelését, majd ehhez igazítottan kell biztosítani a munkavégzés teljes időtartama alatt a rendelet által előírt hőmérsékletet. A jogszabály négy kategóriát különböztet meg:
- szellemi munka,
- könnyű fizikai munka,
- közepesen nehéz fizikai munka és
- nehéz fizikai munka
esetén biztosítandó hőmérséklet.
Ha a munkahely hőmérséklete (hivatalos elnevezés szerint a munkahelyi klíma) a 24 °C értéket meghaladja, akkor a következő kötelezettségei vannak a munkáltatónak:
- A munkaidő részeként óránként min. 5, max. 10 perces szünetet kell közbeiktatni.
- Igény szerint, de min. 30 percenként védőitalt kell biztosítani. Ha az ital ivóvíz, akkor annak 14-16 °C hőmérsékletűnek kell lennie. Az ízesített, alkoholmentes ital azonos hőmérsékletű is lehet.
Munkahelyi hőmérséklet télen – hidegnek minősülő munkahelyen pedig a következő előírások érvényesek:
- A munkaidő részeként óránként min. 5, max. 10 perces szünetet kell közbeiktatni.
- 50 °C-os teát kell kiszolgáltatni, amelynek ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert is biztosítani kell.
- A dolgozók létszámának megfelelő ivópohárról is gondoskodni kell.
- A védőital és a tea készítése, tárolása és kiszolgálása közben be kell tartani a közegészségügyi követelményeket.
Hidegnek akkor minősülő a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
Értelemszerűen a fenti hőmérsékleti tartományok nem csak nyáron és télen fordulhatnak elő, hiszen egy húsfeldolgozó üzem folyamatos hűtést, míg egy pékség folyamatos fűtést igényel, évszaktól függetlenül.
Nem mindegy, milyen munkahelyi hőmérsékletről beszélünk és azt hogyan mérjük
Fontos tudni, hogy a normál szobahőmérővel vagy termosztáttal mért léghőmérsékleten túl a jogszabály további hőmérséklet-értékeket is nevesít, amelyeket ismerni kell, hiszen ezek egyfajta korrekciós tényezőként jelennek meg a megengedett maximális hőmérsékletnél. Vegyük sorra ezeket.
1. Léghőmérséklet (tsz): Árnyékban vagy hősugárzástól védve, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklet.
2. Nedves hőmérséklet (tn): Egyensúlyi hőmérséklet, ami nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető (aspirációs rendszerű műszerrel).
3. Glóbusz-hőmérséklet (tg): Vernon-féle vagy más glóbusz-hőmérővel mért hőmérséklet, amely a hősugárzást is érzékeli és a mérés előzetesen kalibrált műszerrel történik.
4. Effektív hőmérséklet (EH): Komplex mutatószám (klímaindex), amely figyelembe veszi a léghőmérsékletet, a relatív páratartalmat és a légsebességet is.
5. Korrigált effektív hőmérséklet (KEH): Szintén komplex mutatószám, amely az effektív hőmérséklet adatain túl a hősugárzást is figyelembe veszi.
A zárt térben megengedhető munkahelyi hőmérséklet a jogszabály szerint a következőképpen alakul
Forrás: 1. számú melléklet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelethez
A fenti hőmérsékleteket álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell biztosítani.
Befolyásolja a hőérzetet, ezért ezekre is ügyelni kell a munkahelyen
A jogszabály külön nevesít néhány esetet, amelyben a hő káros hatásaitól való védelemre hívja fel a munkaadók figyelmét. Ilyenek például a következők:
- Olyan ablakokat kell alkalmazni, ami kiküszöböli az erős napsugárzás hatásait.
- A fűtőtesteket úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve se a túlzott felmelegedés, se a lehűlés kockázatának.
- Nem érheti a munkavállalót nagy fokú hősugárzás.
Szabadtéri munkahelyen a munkavállalók számára biztosítani kell, hogy védve legyenek az időjárás káros következményeitől. Ez nyáron elsősorban a hőhatást és az UV sugárzást, télen a hideg és a nedvesség elleni védelmet jelenti. A megfelelő munkaruha és védőruha viselése alapvető követelmény.
Munkahelyi hőmérséklet szabályai az építőiparban
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szól. Az alapvető szabályok meleg és hideg időben is megegyeznek a fentiekkel (pl. védőital, pihenőidő), de további speciális előírásokat is tartalmaz, ezért a jogszabály ismeret építőipari vállalatok számára nélkülözhetetlen.
Munkavégzés hőségriadó idején
A nyári kánikula a fiatal, erős szervezetet is megterheli, ezért hőségriasztás esetén speciális munkavédelmi szabályok lépnek életbe. Ha a napi középhőmérséklet legalább egy megyének megfelelő területen és legalább egy napig
- 25-27 °C között várható: 1. szintű hőségriasztást rendelnek el;
- 27-29 °C között várható: 2. szintű hőségriasztást rendelnek el;
- 29 °C fölött várható: 3. szintű hőségriasztást rendelnek el.
Hőségriasztás estén a fent már részletezett védőitalon túl (ami már 24 °C-tól előírás) a biztosítandó pihenőidő mértéke jelentősen módosul a következők szerint:
- 28,5 °C-nál a nehéz fizikai munkát végzőknek 15 perc pihenőidőt kell biztosítani óránként.
- 30,5 °C-nál a közepesen nehéz fizikai munkát végzőknek 15 perc, a nehéz fizikai munkát végzőknek pedig 30 perc pihenőidőt kell biztosítani óránként.
- 31,5 °C-nál a közepesen nehéz fizikai munkát végzőknek 30 perc, a nehéz fizikai munkát végzőknek pedig 45 perc pihenőidőt kell biztosítani óránként.
- 32,5 °C-nál a közepesen nehéz fizikai munkát végzők számára is 45 perc pihenőidőt kell biztosítani, ezen felül pedig a hővédő ruha is kötelező.