A munkavédelmi oktatás alapvető fontosságú minden vállalkozás esetében, hiszen annak célja, hogy a munkavállaló átfogó képet kapjon az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeiről. Cikkünkben ismertetjük a munkavédelmi oktatás alapvető szabályait és külön kitérünk a 2024. februárja óta hatályos általános munkavédelmi oktatási tematikára is.
Miért van szükség munkavédelmi oktatásra?
Egyes munkakörök fokozott kockázattal járnak (pl. építőipari munkák), mások kevésbé, de az bizonyos, hogy a munkavédelmi ismeretek hiánya még a legártalmatlanabbnak gondolt munkakörben is okozhat megbetegedést. Tipikus példa erre az irodai munkát végzőket fenyegető mozgásszervi megbetegedések, amelyek a helytelen testtartásból erednek. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény kimondja, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltató felelős azért is, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg ezeket a szabályokat. Ez utóbbi rendelkezés komoly terhet ró azon munkáltatókra, akik több országból is fogadnak munkavállalókat, ugyanakkor a szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen.
A munkavédelmi oktatás jogszabályi háttér
A munkáltatóknak a következő jogszabályokkal kell tisztában lenniük, ha a munkavédelmi oktatást szeretnék megszervezni.
Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?
Erre a kérdésre a munkavédelemről szóló törvény 55. §-ának (1) bekezdése adja meg a pontos választ. Kötelező munkavédelmi oktatást tartani:
- munkába álláskor,
- a munkahely vagy a munkakör megváltozásakor,
- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
- munkaeszköz átalakításakor,
- új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
- és új technológia bevezetésekor.
A munkavédelmi oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és amennyiben szükséges (pl. új munkaeszköz használata), akkor időszakonként meg is kell ismételni.
Mi a munkavédelmi oktatás célja?
A munkavédelmi oktatás célja, hogy munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Fontos tudni, hogy ezen ismeretek megszerzéségi a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható, éppen ezért az oktatás elvégzésének tényét írásban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell a tematika megjelölését és a résztvevők aláírását.
Mikor alkalmazható általános oktatási tematika?
A Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete értelmében 2024. februárja óta a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadásával is teljesíthető a munkavédelmi oktatás a következő esetekben:
- információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenység, munkakör, álláshely, valamint
- az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés.
Magában az oktatási tematikában pontosítás található ezen két esetre vonatkozóan, így abból kiderül, hogy nem pusztán a számítógéppel végzett munkára terjed ki az általános oktatási tematika alkalmazhatósága, hanem a következőkre is:
- papír alapú adminisztráció,
- számítógép használat,
- telekommunikációs eszközök használata,
- a fentiekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő tevékenységek (pl. irattározás,
- postázás, fénymásolás, nyomtatás).
A tematika bár bár nevében általános, mégis átfogó képet ad a munkavállalóknak az őket megillető jogokról és az egészséget nem veszélyeztető munkakörülményekről, így többek között kiterjed a megvilágításra, a zajra, a klimatikus tényezőkre, a menekülési utakra, a munkaeszközök használatára, a villamos berendezések megfelelő használatára, a képernyős munkavégzésre (ábrákkal illusztrálva), a megfelelő irodai asztalra és székre stb.
A munkavédelmi általános oktatási tematika esetében a munkaadónak nem szükséges külön oktatási időpontot és helyszínt megszerveznie, elegendő a tematikát átadnia a munkáltató részére. Az átadás történhet belső elektronikus hálózaton keresztül (pl. e-mail, intranet stb.), de akár úgy is, hogy a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a tematika elérhetőségéről (pl. egy link megadásával). Ha az átadás belső elektronikus hálózaton keresztül történik, akkor a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy az alkalmazottak a foglalkoztatás teljes ideje alatt a legfrissebb verzióhoz férnek hozzá. Ez tehát egy extra adminisztrációs terhet ró a munkaadókra, ezért sokan döntenek a minisztérium által közzétett tematika megosztása mellett.
Ki tarthat munkavédelmi oktatást?
Maga a munkavédelmi oktatás nem szakfeladat, ezért az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú mellékletének 4. pontja értelmében:
„A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.”
Az 50 főnél nagyobb cégeknek, illetve az I. veszélyességi osztályba tartozó vállalkozások viszont a munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt kell igénybe venniük.
Tűzvédelmi oktatás: Munkavédelmi szempontból is fontos
A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást kéz a kézben jár, ezrét sok cég az oktatási programjában is összekapcsolja ezeket. A tűzvédelmi oktatásra vonatkozóan is történtek egyszerűsítések, így például már csak az 50 fő fölötti cégek esetében kötelező a cégspecifikus tűzvédelmi szabályzat, az ettől kisebb cégek alkalmazhatják az általános tűzvédelmi szabályzatot. A témáról részletesen írtunk ebben a cikkünkben.
Mind a munkavédelmi oktatás, mind a tűzvédelmi oktatás célja a biztonságos munkakörülmények megteremtése, amihez alapvető érdeke fűződik a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt. Ezek megtartásával (majd időszakos ismétlésével) és megfelelő munkaeszközök, illetve védőfelszerelések beszerzésével biztosítható az egészséget nem veszélyeztető munkafeltételek megteremtése.